Canis Ludens

Ne már…

Komolyan, azért akarsz kutyát, hogy legyen, aki megsétáltat, mert egyébként ki nem kelnél a fotelból? Vagy azért, mert jól mutatna a kertben egy szép bóderkolli vagy bernipásztor? Mert annyit nyúz érte a gyerek, és már unod a rinyát? Vagy úgy véled, majd jól megvéd, ha jönnek a zsákos orkok?

Egy a lényeg: valamit akarsz tőle.

Hogy neked is tenned kell majd érte, az fel sem merül.

Aztán ki vagy akadva, amikor azt mondom, a segged egy személyi edző is kirugdossa a tévé elől, a kertben egy japán juhar még jobban nézne ki, a gyerek két hónap után le se fogja szarni, a tévédre áhítozók ellen meg ott a távfelügyelet.

És olcsóbban is jössz ki bármelyikből.

De továbbra is ragaszkodsz hozzá, hogy neked kutya KELL. Mert kell valaki, aki feltétel nélkül szeret. És most azonnal mondjam meg, hogy kuvasz legyen vagy afgán agár, mert jajj, nem tudsz dönteni, mindkettő olyan szééééép.

Na innen szép nyerni… azzal nyilván nem jöhetek elő, hogy a kutya nem fogja jól érezni magát napi 10-12 órát egyedül, mert ez téged nem érint meg, legyen valaki, aki örül neked 5 percig amikor hazaérsz végre, ugráljon fel, nyaljon képen, érezd, milyen fontos vagy valakinek, aztán csá, ajtó becsuk, tévé bekapcs. Azzal is hiába terrorizállak, hogy ne vegyél törzskönyv nélküli fajtatisztának árult kispelyhest occsóért a szombati piacról, mert a full felelőtlen, nemritkán állatkínzó szaporítókat támogatod ezzel. Igen, a cuki Mari néni is az, akinél hát jajj, megesett a Buksi, és hát nem fogsz te háromszázezret adni egy darab papírért, a kutya megvan harmincból is, hát nem? Menhelyi kutya neked nem kell, azokból ki tudja, mi lesz. Idősebb kutya se kell, azok már nem nevelhetők, meg nem te leszel nekik az ELSŐ.

Szóval lepattanok sorban, úgyhogy azzal jövök, ami talán eljut az ingerküszöbödig. Hogy milyen sokba kerül valójában egy kutya a beszerzési áron túl. Hogy sokáig egyedül hagyva fel fogja ásni a kerted, szét fogja rágni a bútoraid, őrjöngve fog ugatni mindenre, kellemetlen pótcselekvéseket fog produkálni a saját lába kirágásától az emésztési problémákig, neked meg a gatyád rá fog menni az állatorvosra. Hogy nehogy azt hidd, hogy a séta csak úgy magától fog menni szépen, fegyelmezetten, laza pórázon egy ilyen unalmas nap után, mindenhova oda fog rángatni, szét fog égni a fejed az utcán. Ha meg elengeded, jó eséllyel cseszik majd visszajönni, hisz végre kinyílt a világ.

Erre te: de akkor is, legalább valaki szeretni fog! Igen, szeretni fog, mert a kutyák ilyen hülyék, még azt is szeretik, aki rosszul bánik velük. Nem azért szeret, mert hajj, de milyen jó ember vagy, hanem mert ő… kutya.

Viszont szerintem nagyon nem fair egy totál tőlünk függő, érző lényt teljes egészében a saját vágyainknak, igényeinknek alárendelni. Egyetlen élőlény sem azért létezik, hogy minket kiszolgáljon. Csúfondárosan vigyorogsz, na és a vakvezetők? Képzeld, azoknak is vannak napi szükségleteik, séta, lemozgatás, ápolás, ha a gazdijelölt erre nem hajlandó, remek segédeszközök állnak rendelkezésére, amik mindezt nem igénylik.

A kutyád társ legyen, ne egy csecse új háztartási gép vagy fenszi bútor. Sokszor előhozott párhuzammal jövök: mielőtt egy új telefont veszel, feltúrod a netet a jellemzők, kiegészítők, jótállási idők, forgalmazók után kutatva, egy kutya esetén meg arra nem veszed a fáradtságot, hogy utánanézz, mennyire különbözik egy golden retriever meg egy skót juhász? Karácsony előtt hetekig talpalsz egy adott ajándékért, kutyabeszerzés előtt meg nem vagy hajlandó elmenni egy napot önkénteskedni egy menhelyen vagy egy kutyasuliban?

Hát tudod… szerintem ne legyen kutyád. Nem vagyok népszerű a nézetemmel, de tojok rá. A kutyák pártján alig áll valaki, mert mindig az a fontos, hogy te mit akarsz, most, olcsón, minimális energiaráfordítással.

Nem annak való kutya, aki valamit akar tőlük; szeretetet, státuszt, szolgáltatást, önértékelést. (Mondjuk gyerek sem, de ez mellékvágány.) Annak való, akinek magától értetődő, hogy a kutya felelősség, kényelmetlenség, egy valag pénz és fáradtság. A kutyás kérdés nélkül jön ki a saját komfortzónájából és megy át a kutyáéba, fel se tűnik neki, nem idegen terep.

Neki egyetlen dologért kell a kutya: a mással pótolhatatlan kutyaságáért.

Exit mobile version