Csomagot kaptam Londonból, illetve a kutyák kapták, én csak a címet szolgáltattam nekik. Ha a csodálatos futárszolgálat* rendeltetésszerűen működne, pont Dorci szülinapjára érkezett volna meg, de hát persze bénáztak, mint mindig.
* mindegy, melyik, komolyan még a Magyar Posta a legmegbízhatóbb. Jelen kálváriában a futár bejutott a lépcsőházba, de nem csengetett a kaputelefonon és fel se jött, a postaládám volt az elérendő cél, melyre lelkesen felnyalta a cetlit, miszerint csomag érkezett, szerinte nem voltam itthon (pedig kétszer is de), nem tud telefonszámot, agyő. Felhívtam ugyan a második kézbesítés előtt, de nem párosította össze a számot a csomaggal, csak kijött, cetlit felnyalt és padlógáz, én meg vártam itthon hülyén, mikor jön már. Inkább furikázik feleslegesen háromszor, csak gondolkodni ne kelljen. És engem is megfuttatott, mert a végén bementem a központba a cuccért inkább.
Na de megkaptam. És mennyire megérte megküzdeni érte! Ilyen kincsek voltak benne:
Balról jobbra:
- Holee labda. A világ legjobb motiváló cucca! Lehet dobálni (és apportozás közben tud lihegni), meg húzogatni. Jó nagy szakítószilárdsággal bír, egy 15-20 kilós kutyát simán meg lehet emelni vele, meg a rángatást is jól bírja. Ardinak van már kettő, de az ő méretében, szóval nagyon jól jött egy nagyobb Dorisnak. Persze Ardi azonnal ellopta, hisz ez csakis az övé lehet.
- Kutyanasi müzliszelet. Még nem bontottam ki, de esküszöm, ezt meg fogom kóstolni, annyira ínycsiklandónak tűnik:
- Másik kutyanasi, ezt már kibontottam. Megállná néhány gourmet étterem étlapján is a helyét: édesburgonya halszeletekbe tekerve. Eléggé készek bármire érte a blökik, nem is csodálom.
- Jégcsont (vagy mi). Igazi kánikulai nyalánkság, megtöltöd vízzel, bevágod a fagyasztóba, aztán nyalogathatja, dédelgetheti a… ki más, mint Ardbeg?!
Szóval ilyen vacakságokkal zsúfolt az angol kutyalét, tisztára Twist Olivér. Örülök, hogy jutott az én kutyáimnak is belőle.
Köszi, Cintia! 😉
