Az ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Programja második alkalommal szervezett konferenciát az év során megjelent publikációk közérthető bemutatására. Megpróbálom összefoglalni az összefoglalókat, aki a teljes előadásokra kíváncsi, itt megnézheti.
Dr. Gácsi Márta: Biztonságérzetet nyújt-e vész esetén a gazda?
Mérhető-e a kutya gazdája iránt érzett szeretete? A szeretet ugyan nem, de a kötődés – mint viselkedési rendszer – már igen. Ez egyfajta függési helyzet, mely elsősorban anya és utóda között figyelhető meg humán vonalon ugyanúgy, mint az állatvilágban. Biológiai szerepe főleg a ragadozók elleni védelemben és a szociális tanulási lehetőségben van. Viselkedési mintázatába a szeparációkor fellépő nyugtalanság ugyanúgy beletartozik, mint a veszélyhelyzet esetén fellépő kontaktuskeresés.
Fenyegető helyzet szimulálása során mért szívfrekvencia-értékek alapján ha a kutya először gazdája jelenlétében tapasztalja meg a szituációt, később ugyanarra a helyzetre akkor is kevesebb stresszel reagál, ha egyedül hagyják. Vagyis igen, a gazda biztonságérzetet nyújt vész esetén.
Gergely Anna: Balra vagy jobbra? Kutyák irányítása távolról hangokkal
Svájci egyetemekkel kooperálva az ELTE is részt vett a SWARMIX projektben, melynek célja, hogy (katasztrófa esetén) miután egy kamerával felszerelt repülő robot felkutatta a terepet és megtalálta az áldozatokat, távolról is oda lehessen irányítani az embereknél lényegesen gyorsabb mozgású mentőkutyát.
A kutyák tanítása operáns kondicionálással történik (klikkertréning), melynek során időnként kérdéses, mit is tanul a kutya, a környezet mely elemét veszi relevánsnak. Mivel a kutya nagyon jó megfigyelésben, általánosításban viszont kevésbé, már megtanult parancs új szituációban van, hogy nem működik. A kísérletek során azt tanulmányozták a kutatók, hogy mennyire képesek a kutyák a már megtanult parancsot új helyzetben alkalmazni, illetve hogy a különböző helyzetek mennyire befolyásolják teljesítményüket.
Dr. Pongrácz Péter: Értik-e a kutyák az ugatást?
A farkasokhoz képest a kutyák elképesztően vokálisak, sokuknak munkaeszközük az ugatásuk, de a többiek is sokszor használják a hangjukat. Érdekes módon még kutyához nem értő emberek is egész jól meg tudják tippelni a hallott ugatás érzelmi töltetét, ugyanakkor arról elképzelésünk nem volt, a kutyák mennyire azonosítják be egymás hangjait.
A kísérletsorozatban kertvárosi kutyáknak, megszokott környezetükben játszottak le hangfelvételről különböző szituációkban felvett ugatásokat, ismerős és ismeretlen kutyákét vegyesen. Az eredmények szerint az alanyok nem csak az ugató kutya belső állapotát tudták felmérni, hanem annak ismerős/idegen mivoltát is.
Dr. Faragó Tamás: Ki az ijesztőbb? avagy másként morognak-e a kutyák egy magas nőre mint egy alacsony férfira?
Konfliktushelyzetben ritkán bonyolódnak a kutyák valódi összecsapásba, inkább játszanak elrettentésre, közben pedig szép csendben felmérik a másikat és ezzel saját esélyeiket. Fenyegető eszköztárukba tartozik a morgás, melynek információtartalmát több jellemzője (ritmusa, magassága, öblössége) hordozza.
A tesztek során kiderült, a kutyát fenyegető testmérete nem, neme viszont számít, a morgás hangmagasságából és szaggatottságából pedig következtetni lehet a kutya saját testméretére.
Dr. Topál József: A kutya tárgykereső viselkedésének sajátosságai: Miért ragaszkodik a jól bevált rossz megoldásokhoz?
Ha két rejtekhely közül az egyik (A) alá jól láthatóan beteszünk egy jutalomfalatot, a kutya odamegy A rejtekhelyhez. Ezt megismételjük párszor, majd a másik (B) alá rejtjük a kaját, a kutya mégis megint A-t választja, és ehhez elég gyakran ragaszkodik is, miért lehet ez? (Ugyanez megfigyelhető egyéves gyerekeknél is.)
A vizsgálatok során a kutatók kizárták az olyan lehetőségeket, hogy nem emlékszik vagy nem figyelt eléggé. Valószínűbbnek tűnt, hogy a hiba oka a helyzet értelmezésében, feltételezések alapján logikus rendszerbe szervezésének igényében rejlik. A kísérlet során használt kommunikációs kísérőjelzések (ránézés, mutatás, stb.) miatt a kutya a szituációt tanítási helyzetnek véli, és a vélt vagy valós elvárásoknak megfelelni akarván hibáz.
Koller Dóra : Egy gén a szociális viselkedés hátterében
A viselkedést a gének és a környezet együttesen alakítják ki. A vizsgálat során az emberekben és kutyákban hasonló oxitocin-receptor (OXTR) génben fellépő polimorfizmusok (génszekvencia-eltérések) fényében vizsgálták a különféle szociális viselkedéseket.
Dr. Kubinyi Enikő: Vezető szerep, dominancia és személyiség kapcsolata egy kutyafalkában
Közös séta során GPS-t viselt a vizsgált kutyafalka összes tagja és a gazda is, mozgásukat elemezve kiderült, hogy nem mindig ugyanazt a kutyát követték a többiek, két-három kutya között váltogattak. A vezetői pozíció kialakulásában a dominancia, a kor, az agresszió, a képezhetőség és a kontrollálhatóság játszottak szerepet.
A vizsgálatok kibővítéséhez és további következtetések levonásához egyéb falkák mozgásának elemzésére is szükség lesz.
Korcsok Beáta: Miért nem robotkutya a kutyaviselkedést mutató robot?
Szociális robotok fejlesztése, programozása során a kutya használható modell, mint az emberi társadalomba beilleszkedett, azzal kommunikáló, szociálisan “viselkedő” lény. Az ezen robotokkal szembeni elvárások – interakció, szociális tanulás, ember felismerése, netán kötődés – a kutyáknál mind teljesülnek, viselkedési elemeik (aktivitás, emberre nézés, kommunikáció) felhasználása programozáskor növelheti a robot elfogadhatóságát.
Ugyanakkor hiba lenne, ha a robot formájában is követné a kutyát (vagy akár az embert), hiszen külalakja és ez alapján várt viselkedése, képességei jelentősen eltérnének, így csak csalódást okozna. Célszerűbb tehát, ha külseje funkciójához igazodik, akár háztartási, akár munkahelyi vagy segítő robotról van szó.
Dr. Miklósi Ádám: Utánzás vagy klikker tréning?
A “do as I do” (“csináld utánam!”) tanítási módszert és a klikker tréninget hasonlították össze a kísérletek során mind tárgymanipulációs, mint saját testtel véghezvitt akciók tanítása során. Egyszerű és összetett feladatokat, valamint feladatsorokat tanítottak a két módszer segítségével gyakorlott klikkeres, illetve a DAID módszert ismerő kutyáknak, majd összevetették a cél eléréséig eltelt időt.
Az eredmények szerint az utánzásos módszerrel tanított kutyák rövidebb idő alatt értek el eredményt, a feladat bonyolultabbá válásával a végrehajtás a klikkeres kutyákéhoz képest lényegesen hamarabb sikerült. Természetesen ez nem minősíti egyik kiképzési módszert sem, csak megmutatja, hogy adott helyzetben az utánzásos tanítás is remekül alkalmazható a kutyakiképzésben.
Dorci az ügyes
Szánthó Flóra: Melyiket válasszam? Amelyik neked tetszik vagy amelyik nekem? Kutyák érzelemfelismerésének vizsgálata
A teszt során két műanyag palack közül az egyikbe élelmet rejtettek, a másikba kavicsot. A gazdának a palackok láttán különböző érzelmeket kellett mutatnia: örömet vagy undort, illetve volt olyan helyzet, amikor semlegesnek kellett maradnia. A kutyára volt bízva ezután a választás, melyik palackot választja.
A pozitív érzelmet kiváltó palackot a semlegessel szemben a kutyák elég egyértelműen előnyben részesítették, ám az undorodás a kutya számára nem feltétlenül jelent negatív dolgot. A tárgyat ennek megfelelően a kutya saját preferenciája alapján közelítette meg, de feladathelyzetben választását sokszor felülírta a gazda által mutatott érzelem.
Sümegi Zsófia: Placebo-hatás és érzelmi átragadás
A placebokezelés hatását tesztelték kutyákon szeparációs stresszes helyzetben, majd megvizsgálták azt is, hogy az emberek esetében megállapított optimizmus-placebohatékonyság összefüggés igaz-e kutyákra is. Sikerült megállapítani, hogy a placebohatás – egyszerűbb formában – kutyáknál is működik, és náluk is van összefüggés az optimizmus és a placebóra való fogékonyság között.
A másik kísérletben mesterségesen idéztek elő a gazda számára stresszes vagy kellemes helyzetet, és azt figyelték, a kutya memóriateljesítménye javul avagy romlik-e a gazda állapotának függvényében. Stressz hatására mind a gazda, mind a kutya jobb eredményeket mutatott. Mivel ha csak a gazdát érte negatív hatás, akkor is jobban teljesített a kutya, a gazda belső állapotát tényleg átveszik a kutyák.
Dr. Andics Attila: Kutyák és emberek agyműködésének összehasonlítása
FMRI készülékben vizsgálták a kutyák agyműködését, azon belül a különböző hangokra reagálást, és hasonlították össze az emberi agy ugyanazon területeinek aktivitásával.
Emberek esetében a legnagyobb hallókérgi aktivitást emberi hang lejátszásakor kapták, kutyáknál más kutyák hangjain kívül a környezet egyéb zajai is jelentős választ generáltak. A saját fajtársak hangjára reagáló területek egymásnak megfeleltethetőek voltak, emellett a hangok érzelmi töltetére is hasonló hallókérgi részek voltak érzékenyek.
***
Jópár tesztben Doris is részt vett, sőt Ardbeggel is próbálkoztunk, de nála még sokat kell gyúrni arra a fegyelmezett munkakutya-stílre, ami ugyan nem elvárás, de jelentősen megkönnyíti a kutatók munkáját. Mindegyik előadó megköszönte a tesztekben részt vevő kutyák és gazdák önkéntes munkáját, de hogy ne legyen ennyire egyirányú a dolog, én is köszönöm Gácsi Mártának, Gergely Annának, Szánthó Flórának és Sümegi Zsófinak*, hogy hívtak minket, hogy megismerhettünk egy csomó vicces kísérletet, tanulhattam rengeteg mindent a kutyáimról, a kutyákról úgy általában és egy kicsit az etológiáról is.
*a fenti tesztekkel kapcsolatban elsősorban nekik, de amúgy az egész tanszéknek, szinte mindenkivel dolgoztunk már és remélem, fogunk is.
És extra köszi Szabó Dórinak, hogy felváltva pesztrálta Ardit és Dorist, míg a másikkal dolgoztunk. Ez különösen Ardbeggel volt idegpróbáló munka.
