Ma volt az idei utolsó kutyasuli. Agyaltam reggeli közben, milyen útravalót adjak a gazdiknak így az év végi események előtt, rommá is ázott a kiflim csücske a tejeskávéban.
Stresszes meló kutyának lenni ilyenkor. Vendégek jönnek-mennek (vagy ő jön-megy rokonoktól barátokig), mindenkit üdvözölni kell, sáros mancsos felugrálás pluszpontot ér. Trakta alatt ügyelni, senki ne maradjon ki a kunyerálásból. Memorizálni, kinél jön be. Kilogisztikázni, hogy az áldozatok a lehető legtöbb falatot ejtsék le. Újabb és újabb technikákat kidolgozni: ha a szépen nézés már nem elég, jöhet a nyálfolyatás (célozni is kell: ha karra, combra megy, elzavarás jöhet. Elég a szőnyegre.), fej combra fektetése, nehezebb felfogásúaknál halk nyüszítés és pacsizás.
Konyhában, alacsonyabb asztalokon körülnézés. Otthagyott csemegék ellopása. Gazdira frászt hozás, ha csoki / mazsola is volt köztük, vagy valamelyik be volt csomagolva. Utóbbinál napokig csendben röhögés, ahogy az outputot túrja a celofánt keresve.
Vacsora alatti körzabálás végén akkurátusan a szőnyegre hányás. Alternatív program: másnap hasmenés.
Karácsonyfa felborítása, lebontása, megrágása, szaloncukrok megszerzése. Akasztóstul csakis állatorvosi rendelési időn kívül. Tűlevelek talppárnába állítása, nyifogás.
Hangulatos gyertyafényben örvendezés, majd lángoló farokkal rohangálás.
Szilveszterkor petárdáktól, csujjogatástól, Sas Józseftől megijedés, takaró alatt rettegés, rosszabb esetben világgá szaladás.
Házibuli albán szamár-szerűen vidám vendégei által jó ötletnek tartott “itassuk le a háziállatot!” c. móka szenvedő alanyává válás. Rókakergetés, macskajaj. Tengermély bűntudattal bocsánatért esdeklő gazdi kezéből előző napi virslimaradék kegyes elfogyasztása.
Csendben remélem, hogy senkinek sem így lesz eseménydús az év vége!
