Mennyire néznének őrültnek és közveszélyesnek a népek, ha odarohannék minden kisgyerekhez, és én imádom a gyerekeket! felkiáltással simogatnám, ölelgetném őket? Mennyire gyanakodnának, ha a miniboltba be nem férő, annak ajtaja előtt hagyott babakocsiban pislogó deddel negédiznék hosszasan bámulva, gügyörészve, a kocsiba be-benyúlva? Hány pofáncsapást kapnék, ha valakinek tetszene a kabátja, táskája, és ezért szó nélkül tapogatni, gyűrögetni kezdeném? Pláne ha a mellette sétáló pasijával/csajával tenném ugyanezt – de hát mi a baj, tetszenek a csinos emberek, csak megsimogattam…?!
Ugye jogos lenne a kiakadás? Hiszen egy személynek érzelmei vannak és privátszférája, ahova nem törünk be csak úgy kérdezés nélkül, mint ahogy az is alapszabály, hogy más magántulajdonához nem nyúlunk. Miért gondolják mégis sokan azt, hogy a kutyával – akinek egyrészt érzelmei vannak, másrészt valaki magántulajdona – mindez megtehető?
Mert én imádom a kutyákat! – jön az ultimate indoklás. Aha, én meg a kapucnis pulóvereket. Érdekel bárkit?… na ugye. Hát engem se a más agybaja, tartson otthon amennyit el tud látni, de az enyémet hagyja békén.*
*Ezzel a kéretlen önvallomással általában amúgy pont azok bírnak megtalálni, akikre egy kaktuszt se bíznék, mert az állatszeretet náluk többnyire azt jelenti, hogy minden maradék csirkebelet kiraknak a kóbor macskáknak (akik rá se néznek, cserébe a patkucik annál inkább), nyomorékká hizlalják saját Fifikéjüket (mert hát olyan szépen néz és mindig éhes), és lelkesen szórják a vízimadaraknak a kakaóscsigát (azt meg már nem látják, amikor azok feldöglenek ettől). De a saját szemében persze mind David Attenborough.
Szóval állatimádat van, értem én. És az érdekel-e bárkit, hogy ő imádja-e, hogy idegenek abuzálják? Hogy netán beteg, sérült? Hogy dolgozik, és a munkájára koncentrálna? Hogy simán rossz napja van?
Vagy hogy esetleg én nem szeretném, hogy hozzányúlj? Netán sietek vele valahová és nem érek rá bájologni…?
Akad bőven tényleges köztulajdon az utcán, amit lehet simogatni, ölelgetni, például bármely oszlop zokszó nélkül rendelkezésre áll e célra. Nem mondom, hogy nem okoz némi hökkent zavart a téren, de legalább senkinek nem árt. De ha te csakis a kutyákat akarod szereteteddel kitüntetni, könyörgöm, elébb nézz fel a hozzá tartozó humán kiegészítőre, és
kérdezd meg, szabad-e.
