Költözés miatt gazdát keres

Az Indok

“… gazdái külföldön vállalnak munkát, nem tudják magukkal vinni…”

“… új lakást bérelnek, ahova nem mehet kutya…”

“… kertes házból lakásba kell költözniük, ezért gazdát keresnek neki…”

“… otthagyták a kutyát a régi házban bezárva…”

És még hány ilyen, te jó ég. A kutya sok családnak csak vagyontárgy, mint egy régi bicikli. Bár arra egyszer pénzt költöttek, a kutyára  soha egy fillért sem: a kölyök valamelyik szomszéd portáról származik, ahol folyton ellenek a szukák, ingyen osztogatják őket a jó gazdák. (Amelyik nem kell, árokparton végzi zsákba kötve.) Etetés megoldva konyhai hulladékból, állatorvost, oltást életükben nem látnak. Ami – aki – pedig ingyen van, nem érték. El lehet hanyagolni, szanaszét lehet hagyni. Elfelejteni, hogy él, érez. Szenved.

Azt mondod, most ez nem olyan, ti tényleg szeretitek a kutyát, csak hát a körülmények. Aha. Mondd, milyen körülmények kellenének, hogy a famíliád valamelyik gyerekét hagyjátok hátra? Adjátok lelencbe? Keressetek neki más szülőket?

De hát csak egy kutya, persze, értem én. Eddig családtag, meg jajjdeszeretjük fifikét, de ha egy kis nehézséget is okoz, repül. Ha költeni kéne rá, sétálni vinni, foglalkozni vele, másik lakást keresni, ahova jöhet kutya is – inkább megy a menhelyre, úgyis találnak neki jó gazdát, hiszen olyan aranyos.

3, 8, 12(!) éves kutyának, hát persze.

Másnak nem aranyos. De valószínűleg neked se annyira, ha egyszer kitetted a szűrét. Másnak csak egy a sokezernyi szenvedő közül, és nem biztos, hogy pont rajta akad meg a szeme. Tán pont azért nem, mert már öregszik, rigolyásodik. Mert a sokéves várakozástól tompa a tekintete. Mert bizalmatlan lett és harapós.

De persze te mindezért egy cseppet sem vagy felelős. Sőt, másik kutyát szerzel be, ahogy megteheted, egy pillanatra se jut eszedbe, hogy eggyel már kicsesztél, majd az újtól is megszabadulsz, ha terhedre van.

Makesz, a világjáró

Na figyelj, elmesélem, mi történt Makival, kinek gazdái a Fülöp-szigetekre költöztek. Fiúgazdi előbb ment ki, keresett bérelhető házat, lánygazdi egy hónap múlva utána kutyástul. Direkt olyan repülőútvonalat választva, hogy a kutyát egyszer ki tudja vetetni és megmozgatni egy kicsit. (Van ötleted amúgy, mennyibe kerül egy kutyának a repjegy?) A filippínók nem álltak túl nagy kutyaértők hírében, furcsa náluk a témához való hozzáállás, de Maki gazdái mégis megtalálták a helyüket. Megoldották a sétáltatást, ellátást, közös kirándulásokat ott is. És amikor lejárt fiúgazdi szerződése, és az új munka Fijire szólt, egy percig nem volt kérdéses, hogy Maki is megy.

Pedig Fijire nem egyszerű kutyával bejutni. Kismillió vérmintát kell akkreditált nemzetközi laborokba küldeni, hat tonna papírral igazolni minden oltását, kezelését, valahavolt betegségét, és még ezután is karantén vár rá. Elkezdték mindezt intézni, ugyanakkor lánygazdi miatt muszáj volt elindulniuk Fijire, mert a légitársaságok 8 hónapnál előrehaladottabb várandóssággal nem engednek utazni, ő pedig igencsak közeledett ehhez. Karácsony előtt érkeztek egy vadidegen országba, még a Fülöp-szigeteki otthonuktól is több ezer kilométerre, egy hét alatt kellett találniuk házat, bejárónőt, nőgyógyászt, autót, valakit aki vigyáz az első fiukra amíg a második születik, a tetejébe fiúgazdinak még egy háromhetes továbbképzés is jutott Európában. A hátuk közepére nem hiányzott a plusz gond, pedig aggódhattak a kényszerből Manilában hagyott Maki miatt is, aki egy kutyapanzióban várta a laboreredményeket és a beutazási engedélyt.

Öt hónapba telt, mire újra találkozhattak. Nem kevés diplomáciai szálat kellett megmozgatniuk ezért, anyagilag meg egyenesen egy kisebb katasztrófa volt. De soha egy percig fel nem merült, hogy otthagyják.

Egyéb utazók

De mesélhetnék Belfastba költözött cimboráról, ki három kutyával és egy macskával vágott neki (és talált lakhelyet így is, minő csoda), vagy unokatesóm macskájáról, ki számosszor átrepülte az Atlanti-óceánt. Doris kedvenc bokszzsákja, Lavina Új-Zélandon növeszti a tatját nemsokára, gazdáinak magától értetődő, hogy nem csak a kétlábú gyerekeket viszik.

Ők másik földrészre költöznek. Te a szomszéd kerületbe. Mi a mentséged?