Kötelességek és jogok

Az egyszeri – felelős, városi – kutyás

Kötelességei:

  • Pórázon, szájkosárban sétáltatni, neveltségi szinttől és mozgásigénytől függetlenül, vagy
  • szűk és kevés kutyafuttatóba zsúfolódni, agárral, bullmasztiffal, yorkie-val egyaránt, vesd össze
  • valahogy biztosítani kutyájának a megfelelő mozgásmennyiséget, lefárasztást, ámde
  • rettegni közterestől, rendőrtől ebben a gumiszabály-országban; ami fölött tegnap szemet hunytak, ma szigorúan büntetik. Az intézkedő (vagy a felettese) hangulatától függ. Meg hogy van-e épp pénzbehajtási kampány.
  • Felszedni a kutyapiszkot – nincs ezzel baj, sőt! De akkor legyen kirakva a homiknak (és az anyukáknak…) toitoi a parkban és az egyszeri járókelő se hugyozzon a kapualjba, továbbá nézzük már meg az eldobált csikkek, zsepik, sörösdobozok, satöbbik és a kutyaszar arányát. Nem mellesleg mindről az ember tehet, nem a nyomorult kutyák, mégis utóbbiakat utálják oly sokan.
  • Tömegközlekedésen teljes árú jegyet venni, akármekkora a jószág.
  • Hosszú munkanapokon megszervezni, ki viszi le a bundást, holott mennyivel egyszerűbb lenne bevinni a munkahelyre, iskolába, nyugodtabb lenne eb és gazdája is. De ettől még elég messze vagyunk.
  • Utcán meglepetésszerűen simogatni vágyó polgár rendelkezésére állni.
  • Tekintettel lenni az olyan agybajokra, hogy “márpedig én félek a kutyáktól!”. És elvárja, hogy ezzel TE kezdj valamit.* Mármint azon túl, hogy rommá iskoláztad és nevelted a kutyádat, mert az nem érdekli.

*én meg a pókoktól félek, valaki igazán megoldhatná már ezen problémámat, például kijelölhetnének zárt póksétáltatókat vagy mittudomén

  • Tisztában lenni az összes – akár kerületenként változó – jogszabállyal, bár tökmindegy, mert úgyse az ő oldalán áll a törvény, ha a bal lábbal kelt közteres beleköt.
  • Szintén kerületenként, városonként eltérő, többnyire szájhagyomány útján terjedő bejelentési kötelezettségnek időben eleget tenni, holott az állatorvosi adatbázisból minden vonatkozó adatot lekérhetne az önkormányzat, aki meg nincs benne – mert nem oltat – , az úgyse fog önként adatot szolgáltatni, tehát mire is jó ez az egész? 
  • Oltási könyvet mindig magánál tartani, mert ha vegzálni támad kedve a közegnek, nehogy már nála legyen chipleolvasó, inkább én cipeljem, koszoljam, gyűrjem, hagyjam el a – nem éppen kártyaformátumú – dokumentumot.

Jogai…?

This entry was posted in felelős kutyatartás, kulturált, lament, mozgás, nevelés, póráz, séta, város. Bookmark the permalink.

Comments are closed.