Mennyire közeli rokon a farkasszerű őssel a rá meglehetősen hasonlító belga juhászkutya? És a husky? Na és a mopsz?
Pár éve a Nature-ben megjelent egy remek körábra a Canis familiaris-pereputty összetett nagynéni-nagybácsi-egyéb viszonyairól, sajnos az eredeti cikket nem találtam (valószínűleg csak előfizetéssel nézhető meg), így csak a képet és a magyar összefoglalót tudom belinkelni:
Ezek szerint a belga juhász – ami tulajdonképp egy jól sikerült keverék, amit standardizálni és tenyészteni kezdtek a XIX. század végén – a hasonló küllem ellenére (a többi juhászkutyával együtt) elég messze esik a farkas-genetikától. Annyira messze, hogy ezen az ábrán nem is szerepel, de ha ott lenne, valahol a német juhász közelében találnánk. Persze még mindig több köze van hozzá (lásd hosszú lábak, arányos test, száraz pofa, hegyes fül, aljszőrzet, stb.), mint a turcsi orrú, rövid lábú francia buldognak és haverjainak. Hogy az északi mogorvák (husky, malamut) meglehetősen közeli atyafiságban állnak az ősökkel, nem meglepő, az viszont annál inkább, hogy a távol-keleti harcimarcik (csau-csau, shar-pei, akita) is. De az igazi döbbenet a saluki és az afgán agár, hát ezek meg hogy? És a többi agárféle is? Hiszen nagyon máshogy is néz ki, és oké, hogy hajlamos az önfejű döntésekre, na de a bújós kanapécica-természet mennyire vad és farkasos?
A tenyésztés pár száz éve félelmetesen megváltoztatta a kutyafajták küllemét, még akár fajtán belül is, a farkas megjelenése ehhez képest évezredek alatt alig változott. Életmódja, táplálkozása mégannyira sem, kártékony fenevad híre csakis az embernek köszönhető, aki a sokadrészére csökkent állományt is tűzzel-vassal irtja, és nem átallja mindezt hatékony propagandával is megtámogatni. Szerencsére egyre több helyen indulnak farkasvédelmi kutatások, programok, terjed a farkasok jó híre, az ökológiai rendszerben betöltött fontos szerepe.
És hogy hol vannak a rokoni körben a rókák, sakálok, kojotok, hiénák? Íme:
(piros: vörös rókák, zöld: dél-amerikai kutyafélék, kék: farkasok (sakálok), narancs: szigeti róka és szürkeróka, az evolúciós elválások millió évben jelölve)
És akkor még nem mentünk bele, egyáltalán hogyan lett az ősfarkasból kutya, és miért.
