Megvan a Harry Potter-ből a csodasátor, ami kívülről kis kutyaól, belül meg fullosan felszerelt apartman? Na, ez a tágítóbűbáj az én táskámban is működik, minden benne van, ami kell, mégis csak kb akkora, mint egy közepes boríték.
A valahai tetris-challenge mintájára kipakoltam, mi mindent rejt:
Így szétterítve nekem is meglepő, hogy tényleg ennyi minden belefér. Mondjuk óriási káosz és unpraktisch lenne, ha mindez egy az egyben lenne beleborítva, de nem is vettem volna meg, ha nem lenne tele a tatyó ezernyi zsebbel, rekesszel és fülecskével, amire lehet karabinereket, ennélfogva további firlefrancokat aggatni.
Persze első blikkre ez így baromi feleslegesnek tűnik, mi a frászért kell ennyi minden egy sima hétköznaphoz? Évek alatt alakult ki a tartalom, sokszor cserélődött az összetétel, míg végül kialakult a jelen állapot. *
- összecsukható itatótál. Na jó, ez hétköznapokon nincs nálam, amikor csak annyit megyek a kutyákkal, amennyit kibírnak ivás nélkül, bár hőségnapokon még a vakvezetők is ihatnak munka közben.
- távirányító közlekedési lámpákhoz. Jelezni tudja, hogy látássérült személy közelítette meg az átkelőt, és az erre alkalmas lámpák sípolással vagy beszéddel jelzik, mikor szabad az út. Én ugyan látok, de a kutya szokja meg, hogy pintyeg mellette az oszlop.
- kutyasuli kulcs
- összehajtható 10 literes hátizsák, az egyik legjobban kihasznált dolog
- félliteres palack. Még így is elfelejtek eleget inni.
- kocsikulcs
- szőlőzsír. Sokat dumálok a kutyához, meg szeles időben nélkülözhetetlen.
- sörnyitó, igazából olyan sokszor nincs rá szükség a dobozos üdítők korában, de hát németjuhász alakú, kell és kész.
- napszemüveg. Felhős időben is el kell takarnom munka közben a szemem, hogy a kutya megszokja, nincs szemkontakt.
- egyadagos szemcsepp. Tavasszal-nyáron valami ismeretlen pollentől belobban a szemem, enélkül zokogok és viszketek meg úgy nézek ki, mint egy albínó nyúl.
- telefon. Igazából kettő is van nálam, a magán meg a céges.
- fülhallgató, cuki tokkal, ami eredetileg egy wireless egérhez tartozott, de elkunyeráltam KK-tól. Munka közben nem használom, de ha sokat utazom tömegközlekedéssel, undok antiszocságom az egekig hág.
- toll és alkoholos filc
- öngyújtó. Már rég nem dohányzom, de jól jöhet bármikor. Molotov-koktélhoz például.
- lakáskulcs
- aprópénztartó, dizájnos sheltivel 🙂
- mini körömreszelő alkalmi beszakadásokhoz
- sebtapasz. Reped a sarkam a sok gyaloglástól.
- hajgumi. Halleluja, újra szükségem van rá.
- szappanlevél. Húú, ez nagyon praktikus dolog, papírvékony szappanlapocskák tokban.
- Aspirin. Fejfájós vagyok sajna.
- műanyag érme bevásárlókocsihoz. Na ez az, amit rendszeresen elfelejtek, hogy van nálam.
- mentolos (ill. perpill málnás) cukorka, hogy el bírjam viselni a maszkban a saját szájszagom.
- rágó. A cigi mint orális fixáció kiesett, van ez.
- kézkrém. Főleg télen száradok szét mancsilag.
- naptej. Akárhogy is védem a kilógó dermám, látszik, hogy szabad levegőn dolgozom.
- papír zsebkendő
- szájmaszk. Kaptunk adományba cuki kutyásat, moshatót.
- nedves törlőkendő. Ha nincs a közelben kézmosási lehetőség, és ez gyakran előfordul, illetve a kutyán keletkezett gyanús foltok eltávolítására.
- irattárca
- havibajos vésztartalékok
- névjegykártya-tartó. Időnként megkérdezik az utcán, hogyan lehet a kutyasulival felvenni a kapcsolatot, egyszerűbb egy névjegyet a kezükbe nyomnom, mint lediktálni az elérhetőségünket. Látássérülteknek Braille-ben is rajta van.
- fertőtlenítő kendő. Ha letépi a lábam a villamos (vagy a kutyáét), legyen mivel eltakarni a csonkot.
- mikroszálas törülköző. Extra minire össze lehet hajtogatni, és esős-sáros időben van mivel letörölnöm a csatakos kutyalábakat, mielőtt bemegyünk valami kultúrhelyre. Vagy legalábbis imitálni tudom a törlést, és a gesztus láttán máris barátságosabban állnak a lucsok eb beviteléhez.
- összehajtható esőkabát. Ha kapubeálló-mentes helyen kap el a zuhé.
- kakiszacsi-tartó. Az összehajtható hátizsák mellett a másik gyakran használt felszerelés.
- kézfertőtlenítő gél
- tüllzacskó pékáruhoz, gyümölcshöz
- baseball-sapka. Csak esőben hordom, mivel esernyőhöz nincs szabad kezem.
Két tétel még hozzátartozik a felszereléshez, csak azokat benn hagytam hétvégére a melóhelyen: a teleszkópos fehér bot, meg a jutifalat-tartó, munkához nélkülözhetetlenek. Így 41-re emelkedik a tételek száma. Maga a táska pedig a 42.
Így kijön az élet, a világmindenség, meg minden.
* Egyébként pont én vagyok az is, aki kiakadt valami hülye nőimagazinos cikken, ami ekézte a filmes csajszikat a levélbélyegnyi retiküljeikért, mondván, milyen életszerűtlen, hogy még egy könyvet vagy edzőcuccot sem tudnak bepakolni ekkora tatyedlibe. Mert ezek nélkülözhetetlenek ám a mindennapokban, minden percben kellhet egy váltás ruha valóban. És az okos sajtóiparos még az e-bookról se hallott soha.
