Esemény: párbeszéd. Helyszín: utca. Idő: ködös, hideg, nyúlós, amúgy nappal.
Szereplők: vadidegen pasas, kutyák, én.
Dorka, te drága
– Milyen fajta kutya ez?
– Melyik?
– A fekete.
– Belga.
– És drága?
– (?)… nem nagyon.
– Mennyi?
– (kínomban átmegyek gyerekesbe) Nem mondom meg! (a hangsúly mellé már csak a beee! hiányzik)
– Miért?
– Csak!
Menekülőre fogom inkább, továbbra is hitetlenkedve. Ezt így most komolyan? Megkérdezni akárkitől az utcán, mennyibe kerül a kutyája/ kabátja/ bármije? Vagy ez csak nekem furcsa?
És mitől számít drágának egy kutya? A bekerülési ártól? A ráköltött összegtől? Vagy hogy nekem mennyit ér?
Vagy hogy mennyit adnak érte a kutyatolvajlási hálózatban?…
elég lucskos, de cuki
Persze paranoiás vagyok, hogy rögtön a kutyalopási híradások jutottak eszembe, meg a nemrégiben leleplezett kutyamaffia, a továbbértékesítés/ viadaloztatás/ szőrme miatt elrabolt kedvencek. Anno Timbert lazán kinn hagytam bármilyen bolt, hivatal előtt akár fél órára, a jelenlegi két büdivel már egyre kevésbé merném ezt megtenni. Dorka még hagyján – mégiscsak fekete, és nagy, meg a fogai is jókorák -, de a kisróka remek célpont: szép, cuki, felkapható egy pillanat alatt.
Meg is őszülnék íziben – ha bármi más bajuk esne, akkor is -, pedig sokan legyintenek: csak egy kutya. Majd lesz másik.
Persze, és ha a gyerekedet üti agyon valami elmebeteg, akkor te is csinálsz másikat, ugye? Hörrenj fel kérlek: az azért nem ugyanaz!
Szóval elgondolkodtam, ha mondjuk egy per során tényszerűen meg kellene neveznem, hogy érzelmeimtől eltekintve (jelesül hogy nekem értelmezhetetlen a kutyám mint vagyontárgy, mert nincs az a pénz) milyen összeget képvisel négylábú barátom, mit mondanék. Aki másnak “csak egy kutya”, tehát maximum magántulajdonként – sokszor akként sem – van értéke, életként… értelmezni se tudja, mire gondolok.
Összejönne azért pl. egy kocsi az évek alatt ráköltött pénzből:
vagyontárgyaimmal
- vételár (tenyésztőtől, fajtatiszta, fajtától függően 50-500.000 között)
- kaja (minőségi táppal évente kb. 200.000)
- oltások (kölyöknek sok, majd évi kb. 20.000)
- féreghajtás (évi 1-2.000)
- bolha- és kullancsvédelem (félévente 6-8.000)
- ivartalanítás (szuka 30.000, kan 15.000)
- szívféreg-teszt (3-5.000)
- egyéb állatorvosi költségek (sebellátás, toklász, húzódások, betegségek, bármi)(alkalmanként 1.000-10.000)
- állatútlevél (6-7.000)
- felszerelés (póráz, nyakörv, biztonsági hám, láthatósági mellény, szájkosár, játékok, kiképzési eszközök, etetőtál, box, kefe stb.)(1.000-20.000/db)
- jutifalatok, nasik (100-2.000)
- alap kutyaiskola (20.000-50.000 között)
- további képzések (kb. havi 10.000)
- agility (alkalmanként 2.200)
- agilityversenyek (alkalmanként 3.300)
- K99 vizsgák (vizsgánként 2.500)
- flyball edzés (alkalmanként 1.200)
- őrző-védő kiképzés (alkalmanként 2.000)
- terelés (alkalmanként 2.500)
- mantrailing szeminárium (30.000)
- kutyakiállítás, tenyészszemle (alkalmanként 4-5.000)
- MEOE klubtagság (évi 9.000)
- kutyás táborok (alkalmanként kb. 20.000)
- nyaraláskor szálláson kisállat felár (naponta 500-3.000)
- szétrágott holmik, bútorok újra-beszerzése, javítása
- tenyésztőhöz, állatorvoshoz, kutyasuliba, edzésekre, versenyekre járkálás benzinköltsége (meg se tudom becsülni, több 100.000 lehet)
5 év hendikeppel indult, de be fogja hozni
És még biztos van egy csomó minden, ami most nem jut eszembe.
Nos. Dorka 6 éves. A fentiek alapján eddig alsó hangon több mint 2,5 millába van a kis drágaszág.
Jó, persze, nem kell minden kutyát ezerféle edzésre, versenyre vinni, és akkor már nem kell sporttáppal sem etetni. Eleve nem kell tenyésztőtől venni (ez nem azt jelenti, hogy csomagtartóból, szaporítótól! tele vannak a menhelyek), akkor a vételár kapásból lejön. Nem kell mindenféle labdát, rágcsát, bizbaszt megvenni neki. Nem kell nyaralni vinni.
De én azt akarom, hogy boldog, kiegyensúlyozott és egészséges társam legyen, hogy képességeit kihasználó, méltó életet éljen. És akkor igen, ennyi.
