Első.
Na jó, első négy.
Kötözködjél még, nem a világon az első négy, csak Magyarországon, de akkor is!
Sikerült! Levizsgáztunk do as I do-ból! És mi (Roy-Laci, Lili-Rita, Mona-Dóri, Ardbeg-én) vagyunk az első négy vizsgázott kutya-gazda páros, ezt csináld utánunk!
Na most már elmondom normálisan, mi is ez, mert egy csomószor írtam róla, hogy voltunk szemináriumon, meg gyakoroltunk sokat a vizsgára, de igazából az még nem derült ki, valójában mit csinálunk. Itt egy kivonat az ELTE honlapjáról, itt meg egy remek összefoglaló az egészről részletesen (gyakorlati útmutatóval), meg persze a trénerünk és vizsgáztatónk, Claudia Fugazza honlapján is hozzáférhető egy csomó info, de azért illene végre nekem is taglalni kicsit, legalább mogyoróhéjban.
Szóval. Tényleg röviden, mert órákig lehetne vesézni a témát (és írtak is róla soksok okos tanulmányt, aki akar, utánajár): arra veszem rá a kutyát, hogy utánozzon. Engem, a trénert, bárkit. Alapvetően nem nehéz, hiszen a szociális tanulás képessége (kvázi utánzás) minden csoportban, családban, falkában felnövő állatban benne van. A bonyolult benne az, hogy nem egy konkrét viselkedést akarok megtanítani a kutyának, mint eddig (ül, fekszik, ugorj fel, stb.), hanem egy szabályt: bármit mutatok, a csináld! vezényszó után próbáld meg leutánozni. Persze az ember-kutya közötti anatómiai eltérések miatt a megvalósítás módja különbözhet (amit a kezemmel csinálok, ő az orrával, ilyesmi), de ha a kutya megértette a szabályt, az eredmény ugyanaz lesz.
És hogy mire jó ez? Például hosszabb, összetettebb cselekvés-sorozatok megtanítására; menj át a másik szobába, húzd ki a fiókot, vedd ki belőle a zoknit. Ha ezt szekvenciánként tanítom, és a végén rakom össze az egyes részleteket, hetekig is eltarthat. Formálással dettó. Do as I do-val: egyszer megmutatom és csinálja. Persze ha vezényszót akarok hozzákötni, mert nem akarom mindig elpantomimezni, akkor ez is beletelik egy kis időbe, de még így is lényegesen gyorsabban megvan.
Nem érdemes mindent így tanítani, meg nem is lehet (hogyan mutatom meg például, miként jövök a saját térdem mellett szorosan?!), de mindenképpen szélesíti a palettát, fókuszálja a kutya figyelmét, még szorosabbra fűzi a viszonyt a gazdival. És nem utolsósorban nagyon vicces.
(Altbek = Ardbeg, aki nem jött volna rá 😉 )
És hogyan tovább? Hiszen ez csak az alapvizsga volt, ennyitől még nem tudnak a kutyáink mindent leutánozni, egyelőre mindegyik csak 6-6 mozdulatsort tud stabilan másolni. Kb. egy hónap múlva kezdődnek a további tesztek, és a magasabb szintű képzés. Marha kíváncsi leszek. Addig meg örülünk, milyen ügyesek voltunk, és néha gyakorlunk, de nem visszük túlzásba, mert ez pont az a módszer, amiből a kevesebb több.
Ja, és még valami, de csak halkan súgom: ezzel a vizsgával arra is licenszet kaptunk, hogy az alapokat taníthassuk.
Na, ki az utánozó majom?
